Szomszédaink I. rész - Kótaj

Nyírszőlős anyatelepülése Kótaj, amelyből 1922. szeptember 1-jén kiválva alakult önálló nagyközséggé.

Nyírszőlős (1922 előtt Kótaji szőlők), sakktábla-szerűen párhuzamos és azokra merőleges dűlőutakkal behálózott klasszikus szőlős volt, a dűlőutak végén kerülőházakkal, sorompókkal. A kerülőház a mezőőr lakóháza, tanyája volt. A mai nyirszőlősi utcahálózat hűen visszatükrözi a XIX. századi településszerkezet.

Nyírszőlős és Kótaj települések és lakóik között nagyon szoros a személyes, családi, baráti kapcsolat a mai napig. A közigazgatási, gazdasági kapcsolatok – bár az idők folyamán jelentősen változtak, átalakultak – meghatározóak az adott korban: kisvasúti összeköttetés, orvos, posta, csendőrség, közös egyházközségek szolgálták a híveket. Kótaji benzinkút, gázcseretelep, tápbolt, fodrász szolgáltatásait hosszú ideig vették igénybe a nyírszőlősiek. A kapcsolat kölcsönös, hiszen egészségügyi, oktatási, szociális területen, de munkahelyek tekintetében is sok kótaji kötődik Nyírszőlőshöz, illetve Nyíregyházához.

Sokak kedvenc olvasmánya Jókaitól az „Egy magyar nábob” híres nyitó kocsmai jelenete is Keresztúton /Kótaj régi elnevezése/ játszódik, nem messze Nyírszőlős észak-nyugati csücskétől valahol a Bujra vezető út mentén.

Kótaj a Rákóczi-szabadságharc leverése után szerepel először Kótaj néven. Kótaj-pusztának nem volt lakossága, Ibrányhoz tartozott. A falu a 19. század elején kezdett benépesedni, lakossága ekkor rohamosan gyarapodott. Műemlékei az 1700-ban épült református templom, valamint az Ibrányi-Fráter kúria.

A Kótaj iránt mélyebben érdeklődők számára négy, Kótaj helytörténetével foglalkozó írást ajánlok:

1. Szülőföldünk, szülőhelyünk Kótaj – Petrusák Magdolna, Kótaj, 2000.

2. Kótaj (Keresztút) helytörténete a XX. századig – Nagy József, 2008

3. Időutazás- Szülőfalum krónikája – Dobránszky Sándor, Kótaj, 2013.

4. Falu és família – Vas János, Nyíregyháza, 2017.

Képek forrása: kotaj(pont)hu