Felmerül a kérdés, hogy honnan kapta a település a Nyírszőlős nevet: nagy fantázia nem kell hozzá, hogy a Nyírségben fekvő település nevének első tagja (Nyír) tájegység nevéből származik, míg a második tagja utal a terület jellegére (szőlős kert) és fő gazdasági hasznosítást jelentő szőlőtermesztésre.

Nyíregyháza nem rendelkezett elegendő szőlővel a borkészítéshez bár nyolc szőlőkertje volt, ezért a szükséges többlet alapanyagot – többek között – Nyírszőlőből szerezte be. Az 1896-os közgyűlési döntés szerint a kertek területalapú adót fizettek, így a kótaji Jármy-féle kertség például 102 Ft-t. [1]

Nyírszőlőben nemcsak kótaji gazdáknak, de sok nyíregyházi lakosnak is volt szőlője.

Az 1890-es években a filoxériavész megtizedelte, majd az 1917 telén az erős fagy a maradék szőlőt is elpusztította.  Később a szőlőket, amelyről a település a nevét kapta, jelentős területeken újra telepítették, így lehetett a XX. század első felében Nyírszőlős hegyközség.  Mára sajnos a szőlőtermesztés szinte teljesen eltűnt, és egyáltalán nem beszélhetünk kereskedelmi szőlő és bortermelésről.

Jellemző a szegénység akkori mértékére, hogy az 1920-as években mindössze hat gazdának volt lova. Csak három személy kapott nyugdíjat a településen. 1900-ban az átlagéletkor 37 év volt![2]

A szegénység mindennapos létállapota volt a település lakóinak, erről a későbbi népszámlálások, nyilvántartások is tanúskodnak. Ma már gyakorlatilag semmi nyoma nem maradt a hajdani szőlőkultúrának, mutatóba egy-egy lugas a háztáji kertekben, vagy pár szőlőtő az udvaron.

Üdítő kivételnek tekinthető Bányai László kertje, amelyről így ír Balogh Géza 2018. 12. 03-án a Szabad Föld újságban: „Nyírszőlősnek hiába Nyírszőlős a neve, ma már alig találunk benne szőlőt. Itt is nyírt gyep meg tarka járólapok borítják a kerteket – kivéve egyet, a Bányai-féle portát.”[3] Meg kell jegyeznem maga a kert már kótaji területen van, mégpedig az újszőlőben (ma is Újkertnek hívjuk), Nyírszőlős területe volt az Ó-kert), nem messze a nyírszőlősi településhatártól.

[1] Nyíregyháza története 2010, Szerk. Németh Péter 451.o.

[2] Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II.1987: Kiss Lajos 238.

[3] https://szabadfold.hu/csalad-otthon/kiralyno-a-kertben-272386/