Utcanevek Nyírszőlősben
1973-ban Nyíregyháza néven egyesült a két település, ezért nem lehetett tovább megtartani a korábbi nyírszőlősi, de Nyíregyházán is meglévő utcaneveket. A régi és új utcaneveket egy táblázatba összesítettem, egy-egy utca neve többször is változott az idők folyamán.
Nyírszőlőben a szőlő és gyümölcs nevű utcák mellett több utca elnevezése tükröz eredeti helyi egyedi jellegzetességet:
– a Kollégium utca (a Kossuth utcán 1960-as évektől működő általános iskolai kollégiumról kapta a nevét),
– továbbá a Vasút utca, amely mentén halad végig a Nyírvidéki kisvasút nyírszőlősi szakasza,
– és a Szegély utca, amely onnan kapta a nevét – meglátásom szerint – hogy évszázadokig az Ibrányi (majd Keresztút – Kótaji) és a Nyíregyházi földek határán húzódott, így lett 1922-ben Nyírszőlős déli határa, azaz szegélye.
– A Szegély utca folytatása nyugati (Sóskút felé) irányban Nyírtelek és Nyíregyháza-Nyírszőlős között (a településhatáron fut, de Nyírtelekhez tartozik) a nyírtelkiek – nem hivatalosan – Határ útnak nevezik. Nyírtelek és Nyírszőlős határa, déli nyírtelki oldalon Sóskút, az északi nyírszőlősi oldalon Mátyás bokor helyezkedik el.
– A Sugár utca (régen Nagyútnak is hívtuk) gyakorlatilag Kótaj településtől indulva a Kincs utcán és a Westsik Vilmos-Kótaji – Vasvári Pál utcákon át Nyíregyháza belvárosába vezet a Rákóczi utcába csatlakozik.
Várom azokat a régi utca és más köztéri és/vagy településrész neveket, amelyek nem szerepelnek a felsorolásban!
Háttér
Felmerül a kérdés, hogy honnan kapta a település a Nyírszőlős nevet: nagy fantázia nem kell hozzá, hogy a Nyírségben fekvő település nevének első tagja (Nyír) tájegység nevéből származik, míg a második tagja utal a terület jellegére (szőlős kert) és fő gazdasági hasznosítást jelentő szőlőtermesztésre.
A hajdani szőlősből leginkább az utcanevek maradtak meg, úgy mint: Nyírszőlősi út (amely nem egy fantáziadús név Nyírszőlősben), Szőlőskert út, Rizling, Izabella, Csabagyöngye, Furmint, a legújabb Ezerjó utcák. Gyümölcstermesztésre utaló utcanevek: Aranyalma, Jonathán utcák, Egres és a Delicsesz köz.
Meglátásom szerint nem az adott területen termelt szőlőfajtákra utalnak az utcanevek, sokkal inkább tisztelet és emlékezet a hajdani – mire az utcák ezeket a neveket megkapták, már inkább múltidőben létező – szőlő és gyümölcstermesztési hagyományokra. Arra alapozom ezt a feltételezést, hogy 1922-ben a nagyközség alapításakor a Kótaji szőlőkben nem lehetett szó klasszikus utcanevekről, hiszen névtelen dűlőutak voltak a területen. Az adott terület/dűlő inkább a tulajdonosról kapta a nevét Bajzát/Bajzat tanya, Dobos gyümölcsös, Jármyé, Jancsi bátyjáé (Rizling u, egy része), Tóthé (Pannónia út egy része). Az alig néhány éve elnevezett – korábban névtelen – Furmint utcát egyszerűen csak „duktus”-nak hívtuk.
1973-ban Nyírszőlős egyesült – Nyíregyháza néven – Nyíregyházával, ezért nem lehetett tovább megtartani a korábbi Nyíregyházán már meglévő utcanevekkel megegyező korábbi nyírszőlősi utcaneveket. A teljesség igénye nélkül felidézek néhány utca 1973 előtti és a településegyesítés utáni nevek közül:
A jelenleg kialakult gyakorlat szerint az új utcák elnevezésével az önkormányzat a város egész területén igyekszik igazodni az adott területen már kialakult utcanevek, hagyományához. Ezért vannak például tematikus utcanevek Nagyszálláson például kutyafajtákról elnevezett utcák: Spániel, Szetter, Doberman, Terrier, Labrador, Boxer, Tacskó, Vizsla, Uszkár nevű utcák, Sóstó északi részén női nevekről elnevezett utcák: Mária, Erika, Lenke, Ilona, Anna, Krisztina utca, vagy a Hímes városrészen található madarakról elnevezett utcák: Rigó, Gém, Fecske, Galamb, Szalonka utca.
Kép: Jászai M., a Nyírszőlőst Nyírtelekkel összekötő úton készült. Jobb oldalon Mátyásbokor, bal oldalon Sóskút látható.
