Új község Szabolcsban

Nyírszőlős anyatelepülése Kótaj. „1918-ban a Nyírvidék című napilapban ezt olvashatjuk: „A kótaji szőlőskertieknek régi vágyuk, régi óhajtásuk, hogy önálló közigazgatási területet alkossanak, ne kelljen minden apró-cseprő bajért ügyért Kótajba szaladniok, hanem ott helyben intézzék el dolgukat. ” Az újságból az is kiderül, hogy Kótaj nem gördített akadály a békés elszakadás elé!
Nem csak szavakban akarták az önállóságot a nyírszőlősiek. Jelenlegi ismereteim szerint az első konkrét lépés volt az önállóság felé a Szabolcs vármegyei törvényhatósági bizottság 1919.május 31-i ülése amikor „tárgyalás alá vette Brezina András és társai kérelmét, hogy Kótaj község határához tartozó „Kótaji szőlők” nevezetű határrésznek önálló nagyközséggé való alakulása engedélyeztessék. A törvényhatóság javaslatára a kérelemnek helyet adtam … Az új község nevét ideiglenesen „Nyírszőllős” névben állapítom meg …” mindezt a Magyar királyi belügyminiszter helyettes államtitkára Tersztyánszky helyettes államtitkár 1922. január 31. rendeletéből ismerhetjük meg.
 

1918-ban már cikkezett a Nyírvidék c. napilap a témában – Új község Szabolcsban címmel – miszerint:

„A dombrádi vonal mentén a sóstói állomás után a Kótaji szőlők elnevezésű megállónáll áll meg a kisvonat. Egész kis község van itt, mintegy ezerötszáz lékel él a kótaji szőlőkben, külön iskoláik, templomuk van, azonban közigazgatásilag Kótajhoz tartoznak, oda fizetnek adót, anyakönyvük, jegyzőségük kótajban van.

A kótaji szőlőskertieknek régi vágyuk, régi óhajtásuk, hogy önálló közigazgatási területet alkossanak, ne kelljen minden apró-cseprő bajért, ügyért Kótajba szadniok, hanem ott helyben intézzék el dolgukat.

Nemrégiben többen komoly akciót indítottak abban az irányban, hogy a szőlőskert váljon el Kótajtól és alakítson külön községet

Kótajban ezt az akciót nem fogadták ellenszenvesen és elvileg előre megadták a hozzájárulást ahhoz, hogy a szőlőskert külön váljon Kótajtól és községet alakítson.

Bizonyos, hogy mivel a szőlőskertieknek sikerül Kótajjal megegyezniök a törvényhatóság sem fog akadályt gördíteni a uj község alakulása elé. Az uj községnek egyébként Nyirszőllős lesz a neve.[1]

[1] Nyírvidék, 1918. november 28.