Nyírszőlős anyatelepülése Kótaj. „1918-ban a Nyírvidék című napilapban ezt olvashatjuk: “A kótaji szőlőskertieknek régi vágyuk, régi óhajtásuk, hogy önálló közigazgatási területet alkossanak, ne kelljen minden apró-cseprő bajért ügyért Kótajba szaladniok, hanem ott helyben intézzék el dolgukat. ” Az újságból az is kiderül, hogy Kótaj nem gördített akadály a békés elszakadás elé!

Nem csak szavakban akarták az önállóságot a nyírszőlősiek. Jelenlegi ismereteim szerint az első konkrét lépés volt az önállóság felé a Szabolcs vármegyei törvényhatósági bizottság 1919.május 31-i ülése amikor „tárgyalás alá vette Brezina András és társai kérelmét, hogy Kótaj község határához tartozó „Kótaji szőlők” nevezetű határrésznek önálló nagyközséggé való alakulása engedélyeztessék. A törvényhatóság javaslatára a kérelemnek helyet adtam … Az új község nevét ideiglenesen „Nyírszőllős” névben állapítom meg …” mindezt a Magyar királyi belügyminiszter helyettes államtitkára Tersztyánszky helyettes államtitkár 1922. január 31. rendeletéből ismerhetjük meg.