A nyírszőlősi római katolikus templom történetét A Nyírszőlősi Római Katolikus Egyházközség honlapjáról ismerhetjük meg:

A hívek elbeszélése szerint, az 1900-as évek elején, a legnagyobb dombtetőn álló, – akkor még torony nélküli – templomba jártak a görög és római katolikus hívek szentmisére. Az egyik évben – még az első világháború előtt – a kápolna tetőzete leégett. A római katolikus hívek elhatározták, hogy saját templomot fognak építeni.

1912 után egy igazgatói lakás és 3 tanterem épült Nyírszőlősön, később 1926-ban ezt bővítették egy teremmel, amelyhez készült fából készült eltolható fal és a mögött volt az oltár és itt hallgatták a szentmiséket a római katolikus hívek. A kótaji római katolikus papok jártak át misézni.

Az 1950-es évek első felében a hívek pénzén az akkori káplán Káldi György vett egy falusi házat kerttel együtt. 1955-ben a kótaji plébániára egy új kántor-káplán került Buczkó Lajos személyében. Ő járt át kerékpáron Nyírszőlősre hitoktatni és misézni. Ekkor ismét előtérbe került a templom építése. 1956 február hónapban a pap és néhány képviselőtestületi tag Bodrogkeresztúrba mentek és fagyálló mészkövet vásároltak. 1956 április 4-én Buczkó Lajos végleg letelepedett az egyházközség házába, amely a jelenlegi plébánia épülete.

 

A hívek adományaiból, külföldi és belföldi segélyekből, valamint a Főhatóság támogatásával 1957 március 12-én megtörtént az első kapavágás, mellyel kezdetét vette a templomépítés. A tervrajzokat Jost Ferenc építész főmérnök készítette, majd halála után Barucha József építészmérnök vezet-te tovább az építés munkáját. Az alapkövet – szentmisével egybekötött ünnepélyes keretek között – 1957 április 22-én helyezték el a főbejárat alatt. A templom építését 4 részletben tervezték: alapozás (1957), falfelhúzás (1958), tető alá hozás (1960), vakolás (1960). A termésköveket valamint a több mint 70 ezer darab első osztályú téglát – melyet Tiszavasváriban vásároltak kalandos körülmények között – a sóstóhegyi állomásról tajigákkal húzták a nagy homokos utakon a férfiak.

1960 október 16-án volt a templom benedikálása, melyet Főtisztelendő Rozsály Menyhért érseki helynök atya végzett papi segédlettel. A templom Szent István tiszteletére lett fölszentelve.

1973 augusztus 27-én készült el a harangállvány. Az új helyén 1973 október 11-én szólalt meg a harang. Az 1970-es években a templombelső újra lett festve, új padok, új oltárok készültek a mai liturgiának megfelelően. 1975-ben plébániai rangra lett emelve a volt fília, Nyírszőlős. A szentélyt díszítő falfestményt Szilágyi János festőművész tervei alapján 1978 június 14-19-ig Szilágyi András és Domokos, az időközben elhunyt festőművész fiai készítették. A falfestmény Krisztus feltámadását ábrázolja, a megdicsőült Jézust, az őt körülvevő angyalokat és az üres sírhoz érkező asszonyokat és apostolokat. Az 1980-as években a templom bal oldalán egy hittanterem és egy raktárhelység került kialakításra.

 

A Nyírszőlősi Római Katolikus Egyházközség jelenleg a Nyíregyháza-Kertvárosi plébániához tartozik.

A nyírszőlősi római katolikus templom talán azért olyan kedves a híveknek, mert sok gyermek és felnőtt vett és vesz részt még ma is a templomnak és a templomkertnek az építési munkái-ban, szebbé tételében, rendezésében és még többen járultak és járulnak hozzá adományaikkal.

 

(Forrás: Nyírszőlősi Római Katolikus Egyházközség honlapja)

 

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Lelkipásztori Intézetének fenntartásában működik a 2015-ben épült Buczkó Atanáz Közösségi- és Zarándokház, amely nevét a templomépítő Buczkó Lajos Atanázról kapta. Az épület tetőterében további, modern közösségi tereket alakítottak ki 2021-ben. A ház belső tereinek kialakítása egyéni, kis- és nagycsaládos, vagy akár csoportosan érkezőknek is kínál pihenési- és szálláslehetőséget a test és lélek harmóniájának megteremtéséhez. Ez utóbbi azért is fontos információ, mert az épület zarándokházként is funkcionál, hiszen a Mária út mentén „egy napi járóföldre” fekszik a Máriapócsi Kegytemplomtól.