Mit tekintünk ma Nyírszőlősnek?
A nyírszőlősi evangélikus templom építésének története, amelyet Földesi János presbiter írásából ismerhetünk meg:
1934-ben a Nyíregyháza környezetében, tanyabokrokban lévő hívek és az egyházilag Nyíregyházához tartozó „szórvány” gyülekezetek gondozására megalakult a Dél-szabolcsi Evangélikus Missziói Egyházközség. Ennek első lelkipásztora a Finnországból hazahívott Joób Olivér, a második lelkésze pedig az Ózdról visszahívott Tarján Béla lett. Ekkor határozta el ez a fiatal missziói egyház, hogy a két legnépesebb és legegységesebb település helyén – Kálmánházán és Nyírszőlősön – templomot épít. Mindkét templom tervét ugyanaz a személy, Sándy Gyula műegyetemi tanár, templomtervező készítette el díjtalanul. A templom felépítéséig az istentiszteletet az iskolában tartották. 1938. április 10-én virágvasárnap letették mindkét helyen a templomok alapkövét.
Az alapkő letétele után a nyírszőlősi hívek férfi tagjai gyűjtő utakra indultak. Ki szekérrel, ki gyalogosan. (Egy szomorú epizód: Az egyik lelkes gyűjtőtárs megfázott, tüdőgyulladást kapott és elhunyt. Ez Benyó János, itt a szomszédban lévő Benyó Csaba autószerelő testvérünk nagyapja volt.) A gyűjtési munka oroszlánrészét a tanyabokrok hívei adták.
A háború is akadályozta a templom építését. A katonai mozgósítás során sok apát, fiat, férjet behívtak a hadseregbe, méghozzá lovastól, kocsistól. A vagonokból az építési anyagok kipakolását sokszor az asszonyoknak, a hittanos gyerekeknek kellett elvégezni. Átérezve a nyírszőlősiek nehéz helyzetét Orosról, Sóstóhegyről is jöttek az evangélikus gazdák a fenti munkákba besegíteni. Ezek után Megyer Lajos lelkész további gyűjtő körútra indult. Ezen gyűjtés eredménye 10.000 pengő lett. Végül is a sok támogatásból, 1940. október 31-re – a reformáció ünnepére – készen lett a templom. A templom felszentelését Túróczy Zoltán püspök végezte, Turmezei Sándor esperes, a nyíregyházi lelkészek és a hívek sokaságának közreműködése mellett.
A felszentelt templom berendezése még ezután következett. A nyíregyházi egyházközség és a város vezetői nagyfokú áldozatkészséget tanúsítottak ezen a téren is. Pl. a padokat, egy-egy nyíregyházi vezető ember ajándékozta, köztük az akkori polgármester, Szohor Pál is. Az ő ajándékuk a csillár is, amely egykor a városháza tanácstermét világította meg.
Az utolsó kép a kálmánházi evangélikus templomot ábrázolja.
