Nyírszőlősi csatornaépítések
Nyírszőlős mostani arculatát meghatározzák – köznapi nyelven – a kanálisok, hivatalosan a fő-folyások. A XIX. századi ármentesítő munkálatok megkezdése előtt a Nyírségben, Nyíregyháza területén és környékén is sok kisebb-nagyobb, vízzel borított területek, tavak voltak.
Az Érpatak VIII. sz. főfolyás keresztezi a Westik V. utcát – a Szarvas szigetnél – majd az erdő mellett északi irányba folyik tovább (a Verba tanya mellett) majd északabbra betorkollik a Lónyay csatornába. Ennek a kanálisnak a mentén akkor még nem szabályozott módon folyt a történelmi „Ér folyó”.
A Simai (régi megnevezéssel Simái) IX. sz. főfolyás Nyírtelek-Sóskútnál (új nyírtelki összekötő úton van a hídja) vezet át Mátyásbokornál Nyírszőlős területére, majd a Jókai telepet érintve a Bonduelle-től kissé keletre tovább folyik Kótajba, majd a Lónyay főcsatornába torkollik.
Háttér:
1879-ben alakult a Nyírvíz Szabályozó Társulat, amely elkészítette a Nyírség szabályozásának tervét. Ez tartalmazta a völgyeken végighúzódó főfolyásokat, a mellékvölgyekből; öblökből, laposokból a főfolyásig vezető csatornákat és a főfolyások vizét összegyűjtő főcsatornát, amely Berkesztől indul és Vencsellőnél nyíltan torkollik a Tiszába.
Az övcsatorna építése 1879 őszén kezdődött el és 1882. novemberében fejeződött be majd 3 évre rá a főfolyások 750 km hosszban. A csatornák építése egészen 1939-ig tartott.
A Felsőszabolcsi Társulat azt két évvel később – a munkássága iránti tiszteletből – az 1884-ben elhunyt elnökéről „Lónyay – Főcsatornának” nevezte el.
Lónyay Menyhért gróf Magyarország egykori miniszterelnöke, a Tiszavölgyi Társulat alapító tagja volt. A Felsőszabolcsi Társulat elnöke volt 30 éven keresztül, egészen a haláláig. A társulat az iránta való tiszteletből a megüresedett elnöki posztot egy évig nem töltötte be. Lónyán, a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
Forrás Dr. Konecsny Károly (PhD)Nyíregyháza vízrajza és vízgazdálkodása