Mit tekintünk ma Nyírszőlősnek?
Ez a kérdés úgy is feltehető, hogy mások, a nyíregyháziak, vagy más településen élők mit tekintenek Nyírszőlőnek?
A település 1922-ben történő megalapításakor a Szegély utcától Északra és a jelenlegi Nyíregyháza város közigazgatási határain belül elhelyezkedő területek tartoztak Nyírszőlőshöz. Jelen írásban, amikor Nyírszőlőst említem, akkor tágabban legalább a 4432-es irányítószámmal ellátott területeket értem, tehát ide sorolom Felsőbadúrt is, amely mindig is Nyíregyháza része volt. A Szegély utca képezte a város Északi határát és Felsőpázsit Keleti – a Westsik Vilmos utcába csatlakozó – ritkábban lakott bokorszerű, tanyás lakókörzeteit.
Gyakran találkozunk azzal az általános fogalommal Nyírszőlős elhelyezkedésének meghatározásánál, ha valaki a Westsik Vilmos (3822-es) utcán Szarvasszigetnél átmegy az Érpataki (XI:sz.) főfolyás hídján, akkor Nyírszőlőben van.
Nyírszőlősön belül jelentősebb lakókörzetek: Felsőbadúr, Jókai telep, Mátyás bokor, Csernyik bokor, Felsőpázsit. Ezen területek neve és területi lehatárolása is többször változott az idők folyamán.