Mi Nyírszőlős?

A településhatárok – ahogy sok település, térség neve is – az idők folyamán változtak.Előttünk áll Nyírszőlős (korábbi nevén: Szőlő hegy, Kótaji szőlők, Ó-szőlő) példája, amely 1922-ben vált le Kótajról és lett önálló település, majd 1973-ban egyesült Nyíregyházával. Nyíregyháza határa is jelentősen, többször változott 1753-as alapítása óta.

A teljesség igénye nélkül, gondoljunk csak a mai Nyírtelek városra, a korábbi Királytelekre, amely – legújabb kori történelmében -1952-ben alakult önálló községgé ideiglenesen Sörekút néven 14 nyíregyházi bokortanya leválásával egyesítették új közigazgatási egységként: Görögszállás, Királytelekpuszta, Királytelekiszőlő, Belegrádpuszta, Bedőbokor, Varjúlapos, stb.)

Nyírszőlős község és környéke 1945Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár • Szabolcs megye kéziratos térképei


[1]KSH A MNK Helységnévtár 1973

Nagycserkesz község két központi tirpák bokortanya összevonásával, és az azt körülvevő 16 különálló bokortanyával együtt1952óta alkot önálló települést.

1954-ben Orostól Nyíregyházához csatolták Borbányát, majd 1977. április 1-jén a teljesség igénye nélkül Orostól Ilona-, Kőlapos-, Világos-tanyákat, majd végül Orost1978. december 31-én csatolták Nyíregyházához.1952-ben Kótajtól Nyíregyházához csatolták Rókahegyet és Jármy tanyát. 

Akkor még nem beszéltünk Nyírpazony-Nyíregyháza közötti határváltozásokról és a sor folytatható tovább.

Mit tekintünk Nyírszőlősnek?

„Történelmileg”, szorosan véve a jelenlegi Szegély utcától Északra – Nyíregyháza város közigazgatási határain belül elhelyezkedő- területeket ez Nyírszőlős „ősi” közel 100 éves földje. Ma használatos elnevezéseink a településen belül: Nyírszőlős, Felsőbadúr, Jókai telep, Mátyás bokor, Csernyik bokor. Jelen írásban, amikor Nyírszőlőst írok akkor elsősorban a 4432-es irányítószámmal ellátott területeket értem alatta, tehát ide sorolom Felsőbadúrt is (amely mindig is Nyíregyháza része volt,a Szegély utca képezte a város Északi határát).