A nyírszőlősi Hangya Szövetkezet
Nyírszőlősben 1921-ben alakult meg a Hangya szövetkezet Barna Elek általános tanító kezdeményezésére. Igazgatóság: Barna Elek, ált.tanító, elnök, ügyvezető és könyvelő, Vojkó Mihály pénztárnok, Brezina András és Ónodi Mihály.
Évi forgalma 4,5 millió korona volt.
A II. világháború előtti időszakban Magyarország sok településén működtek a HANGYA szövetkezetek. Stratégiai alapelvük volt, hogy az áru és szolgáltatás útját, az értékeket és a pénzt is, minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Ma már kevesen tudják, de Magyarország 1920-as években történt talpra állásában és felemelkedésében Klebersberg Kunó oktatási programja mellett a Bethlen kormány által a HANGYA szövetkezeti üzletrészéhez nyújtott állami támogatás volt a meghatározó. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a HANGYA, amely gazdasági alapról indult ki és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban. Így lett a HANGYA Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően, hiszen 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400–nál több boltja. Termelte-tett, hitelezett, feldolgozott, kis és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt.
Forrás:
Hangya Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve. – Budapest, 1923
Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek honlapja
